Egy kis faluban nőttem fel, ahol anyám egyedül nevelt fel engem és a nővéremet. A családi farmon dolgoztunk, de én mindig többre vágytam, mint amit a falu kínálhatott. Amikor végül elmentem, a nővérem önzéssel vádolt, de én még most sem bánom a döntésemet.
Mindig azt hittem, hogy az anyaság önfeláldozást jelent, de amikor örökséghez jutottam, először döntöttem magam mellett. A lányaim, Lilla és Nóra, ezt árulásnak érezték, és a családunk darabokra hullott. Most, hogy végre szabad vagyok, mégis gyötör a bűntudat: vajon tényleg önző voltam?
Egy péntek este, amikor úgy döntöttünk, hogy a gyerekeket anyukámhoz visszük pár napra, még nem sejtettem, hogy az egész családunkat megrázó események láncolatát indítjuk el. A legkisebb fiam, Marci, már az első este sírva könyörgött, hogy hazajöhessen, és ez a pillanat mindannyiunk életét megváltoztatta. Két évvel ezelőtt egy hirtelen döntés miatt vettünk fel lakáshitelt, és most szembe kell néznünk a következményekkel, miközben a családi kötelékek is próbára kerülnek.
Egy családi vacsora közepén szembesültem azzal, mennyire megosztó személyiség lettem a saját fiam életében. A menyemmel való viszonyom nemcsak az én lelkemet, de az egész családot megmérgezte. Most, hogy a fiam hátat fordított nekünk, kénytelen vagyok szembenézni a tetteim következményeivel.
Gyermekkoromban apám elhagyott minket, anyámmal ketten maradtunk. Most, felnőttként, a beteg anyósomat ápolom, miközben anyám úgy érzi, elárultam őt. A múlt sebei és a jelen döntései között őrlődöm, miközben próbálom megtalálni, hol van a helyem a családban.
Öt éve gondoskodom a legjobb barátnőm édesanyjáról, miközben a saját életem lassan háttérbe szorult. Nap mint nap küzdök a lelkiismeretemmel, a fáradtsággal és azzal a kérdéssel, hogy meddig tartozom még ezzel. Vajon hol húzódik a határ önzetlenség és önfeladás között?
Mindig azt hittem, hogy képes leszek együtt élni a férjem családjával, de anyám óva intett. Az apósommal való együttélés egyre nehezebbé vált, miután elvesztettük az anyósomat, Gabriellát. Most, egy évvel később, már nem vagyok biztos benne, hogy jól döntöttem.
Egy szűkös albérletben ülök, miközben a férjemmel arról vitatkozunk, miért nem segítenek a tehetős szülei a lakásvásárlásban. A családi feszültségek, az anyagi különbségek és a generációs elvárások mindennapjainkat mérgezik. Vajon tényleg szükségünk van ilyen nagyszülőkre?
Egy válás után próbálom újraépíteni az életemet, de egy régi barátom váratlan kérdései és féltékenysége mindent felkavar. A pénzügyi helyzetemmel kapcsolatos faggatózásai mély sebeket tépnek fel, miközben próbálom megtalálni önmagam és a bizalmat másokban. Vajon a barátság túlélheti az irigységet és a kimondatlan fájdalmakat?
Az első pillanattól kezdve éreztem, hogy anyósom, Ilona nem fogad el igazán. Minden próbálkozásom ellenére falakba ütköztem, míg egy váratlan családi krízis mindent megváltoztatott. A történetem arról szól, hogyan lett a ridegségből összetartás, és hogyan tanultuk meg egymást tisztelni és szeretni.
Két éve házasodtam össze Gáborral, aki már túl volt egy váláson. Azt hittem, mindent kibírunk együtt, de amikor a férje előző házasságából származó lánya, Dorka beköltözött hozzánk a kis garzonlakásunkba, minden megváltozott. Most azon gondolkodom, hogy elváljak-e, mert úgy érzem, lassan teljesen elveszítem önmagam ebben a szorongató helyzetben.
Egy családi ebéd közepén szembesülök azzal, hogy a fiam felesége, Dóra, ragaszkodik a házimunka megosztásához, ami teljesen felborítja a megszokott rendet. A konfliktusok, generációs különbségek és elvárások között őrlődve próbálom megérteni, miért nem működnek már a régi szabályok. A történet során rá kell jönnöm, hogy talán nem is Dóra furcsa, hanem én ragaszkodom görcsösen a múltamhoz.
