Zoltán, egy elkötelezett katolikus Budapestről, mélyen beleszeretett Nórába, egy hithű muszlim lányba Szegedről. Szerelmük azonnal szembesült a vallási különbségeik okozta akadályokkal, amelyek próbára tették kapcsolatukat. A történetük a hit, a szerelem és az elfogadás határainak feszegetéséről szól.
Fiatalon házasodtam össze Gergővel, és azt hittem, megtaláltam az örök otthonomat. Az anyósa, Laura eleinte úgy bánt velem, mint a saját lányával, de amikor kiderült, hogy a születendő gyermekünk egészségügyi problémákkal küzd majd, minden megváltozott. Az ő reakciójuk kegyetlen volt, és ez egy váratlan küzdelem kezdetét jelentette.
Egy férj úgy dönt, hogy véget vet házasságának egy válási levéllel, de a felesége váratlan reakciója mindent megváltoztat. A levél nemcsak a kapcsolat végét, hanem egy új kezdetet is jelent, tele fájdalommal és meglepetésekkel. A történet a hűség, a megbocsátás és az önismeret mélységeit tárja fel.
Egy baráti társaság, akik a kávézacc újrahasznosításának lehetőségeit kutatják, váratlan következményekkel szembesülnek. A kísérletezés során nemcsak a környezetvédelem, hanem a barátságok is próbára kerülnek. A történet a kávézacc okozta konfliktusok és tanulságok köré épül.
Egy szombat délután, amikor már azt hittem, mindent tudok a családomról, anyám egy telefonhívással felfedett egy rég eltemetett titkot. Ez a titok nemcsak a múltunkat, hanem a jelenünket is megváltoztatta, és újra kellett értékelnem mindent, amit eddig igaznak hittem. Vajon képesek vagyunk megbocsátani és továbblépni?
Egy esős délutánon, amikor a város utcái szinte elnéptelenedtek, találkoztam egy hajléktalan férfival, akinek a neve István volt. Egy apró gesztussal próbáltam segíteni neki, de az események váratlan fordulatot vettek, amikor kiderült, hogy István múltja és jelene sokkal bonyolultabb, mint azt elsőre gondoltam. Ez a történet rávilágít arra, hogy mennyire összetett és nehéz a hajléktalanok élete, és hogy egy kis kedvesség is milyen nagy hatással lehet.
Mindig is büszke voltam arra, hogy odaadó feleség és anya vagyok, mélyen törődve a férjemmel, Leventével, és a fiunkkal, Jakabbal. Levente alaptalan féltékenysége ellenére soha nem adtam okot arra, hogy kételkedjen a hűségemben. Az igazi próbatétel azonban váratlanul ért Jeremy esküvőjén, ahol egy olyan felfedezés várt rám, ami mindent megváltoztatott.
Egy csendes estére készültem otthon, amikor egy telefonhívás mindent megváltoztatott. A férjem, Péter balesetet szenvedett, és azonnal a kórházba siettem. Ott azonban nemcsak a baleset részletei derültek ki, hanem egy sokkal mélyebb titok is, amely alapjaiban rengette meg az életemet.
Egy évvel ezelőtt még nevettem volna azon a gondolaton, hogy az életem ilyen mélypontra kerülhet. Mégis itt vagyok, alig tartom magam, miután a férjem egyetlen mondata mindent megváltoztatott. Hat éve tartó házasságunk, amelyet egy négyéves fiúgyermek áldott meg, szilárdnak tűnt egészen addig a pillanatig.
A városi élet nyüzsgése közepette döntöttem úgy, hogy magamhoz veszem édesanyámat, miután apám elvesztése után egyedül maradt. A döntés, amelyet talán korábban kellett volna meghoznom, váratlan kihívásokat hozott, amelyek mindent megkérdőjeleztek bennem. Az érzelmi hullámvasút és a családi konfliktusok közepette próbálom megtalálni a helyes utat.
Hat évig éltem együtt a férjemmel, Balázzsal, aki minden napját a kanapén töltötte. A házasságunkat a lustaság és az ambíció hiánya mérgezte meg, és végül eljutottunk arra a pontra, ahol már nem tudtam tovább elviselni a helyzetet. Ez a történet arról szól, hogyan próbáltam megmenteni a kapcsolatunkat, és milyen nehézségekkel kellett szembenéznem.
48 évesen Erzsébet visszatekint az életére, és rájön, hogy a családjáért hozott áldozatok üressé és magányossá tették. Szükségből házasodott, nem szerelemből, és életét férjének, Kolosnak és gyermekeiknek, Máriának és Ádámnak szentelte. Most, hogy a gyerekek felnőttek és Kolos elhagyta őt egy fiatalabb nőért, Erzsébet próbálja megtalálni helyét egy világban, amely nélküle haladt tovább.
