Egy forró nyári délutánon robban ki a vita a nappalinkban, amikor lányom, Dóra, újabb szakkörre próbálja rávenni öccsét, Petit. Én, mint édesanya, tehetetlenül figyelem, ahogy a testvéri versengés és a családi elvárások lassan felemésztik a gyerekeimet. Vajon hogyan találhatom meg az egyensúlyt a támogatás és a túlzott nyomás között?
Egy hétvégére elküldtük a gyerekeinket a nagymamához, hogy végre kettesben lehessünk a férjemmel. Ám a legkisebb lányunk, Lili, sírva könyörgött, hogy hazajöhessen, és ezzel mindannyiunkat szembesített azzal, mennyire fontosak az apró családi kötelékek. Ez a hétvége örökre megváltoztatta, ahogyan a gyerekeink érzéseire tekintünk.
Gyermek vagyok, akit a nagyszülei mindig babákkal és fakockákkal ajándékoznak meg, miközben én csak rajzolni és festeni szeretnék. Az én szemszögemből mesélem el, hogyan próbálom elérni, hogy végre meghallják a vágyaimat, miközben a családi asztalnál egyre nő a feszültség. Vajon képesek lesznek-e a nagyszüleim megérteni, hogy az ő szeretetük néha nem azt jelenti, amit én szeretnék?
