Az ajtóban állva, egy ajándéktáskával a kezemben, szívem a torkomban dobogott – nem tudtam, félek-e az elutasítástól vagy csak a múlt árnyaitól. Elvesztettem mindent: családot, otthont, önbizalmat, és évekig csak árnyéka voltam önmagamnak. Egy új szerelem, egy másik család, és a bizalomért folytatott küzdelem tanított meg arra, hogy mindenki megérdemel egy második esélyt – de vajon elég bátor vagyok-e újra hinni?
Egyedül élve a pezsgő Budapest szívében, nagyra értékelem a függetlenségemet. A párom, aki még mindig a családjával él, gyakran meglátogat minket a közös programjaink után. Bár szeretek főzni kettőnknek, a két ember etetésének anyagi terhe kezd elviselhetetlenné válni. Barátaimtól kértem tanácsot, és azon tűnődöm, vajon igazságos-e megkérni őt, hogy járuljon hozzá a bevásárlási költségekhez. A válaszaik elgondolkodtatnak a kapcsolatunk egyensúlyán.
– „Szerintem túl korai még egy családi vacsora,” figyelmeztette Anna. Márk és Anna már néhány hónapja találkozgattak, és minden jól alakult. De amikor végre leültek vacsorázni Márk szüleivel, a dolgok váratlan fordulatot vettek.
– Amikor új randira mész, kérdezd meg a férfit az exéről. A kulcs az, hogy ne szakítsd félbe, csak hallgasd meg! Hidd el, gyorsan képet kapsz arról, ki is ő valójában.
