A történet egy 38 éves férfiról szól, aki sosem házasodott meg, és a nőkkel való kapcsolatai során szerzett tapasztalatait osztja meg. A családi elvárások és a társadalmi nyomás közepette próbálja megtalálni a saját útját. A történet drámai fordulatot vesz, amikor egy régi szerelem újra felbukkan az életében.
Mindig azt hittem, hogy a család ott lesz, amikor a legnagyobb szükséged van rájuk. De amikor megkértem a húgomat, hogy segítsen a gyerekeimmel, kemény leckét kaptam az elvárásokról és a valóságról.
Miután megszerveztünk egy pazar esküvőt a fiunknak, csalódottságát fejezte ki a szerény ajándék miatt, amit adtunk neki. Szülőként többet várt tőlünk. Azonban elfelejtette, hogy mi finanszíroztuk az egész eseményt. A menyasszonya csak a jegygyűrűkhöz járult hozzá, és a szülei nem voltak hajlandóak segíteni.
Az apám mindig azt hitte, hogy a siker a címekben és diplomákban mérhető. Amikor Emese bemutatta az új barátját, váratlan ellenállással találta szemben magát a családjától.
Egy kis magyar faluban, Éva élete a családja elvárásai szerint alakult. Úgy nevelték, hogy engedelmes és kötelességtudó legyen, soha nem kérdőjelezte meg az előtte kijelölt utat. Szülei, különösen az apja, úgy hitték, hogy egy rangos oktatás biztosítja majd a jövőjét. De amikor a hűtlenség bekövetkezett, Éva magára maradt egy omladozó házban kisfiával, szembenézve egy komor valósággal, amire sosem számított.
Az apósommal való kapcsolatom mindig is kényes egyensúly volt. Ő egy tisztességes ember—szorgalmas, egyenes és támogató. Úgy hiszem, tisztel engem. Azonban van egy tulajdonsága, amit nehezen kezelek: könnyen megsértődik. Ezt csak idővel értettem meg. A házasságom elején keményen tanultam meg ezt a leckét.
Minden látogatás az anyósoméknál egy házimunka maratonná alakul, ami kimerültté és frusztrálttá tesz. Békés hétvégékre vágyom, de ehelyett egy feladatokkal teli hálóban találom magam, amit az anyósomék diktálnak. Ez egy könyörtelen körforgás, amitől rettegek, mégis tehetetlennek érzem magam, hogy kitörjek belőle.
Szűkös költségvetéssel inkább a jövőbeli otthonunkra spóroltunk volna, mintsem egy fényűző esküvőre. Azonban a leendő anyósomnak más elképzelései voltak, ami váratlan bonyodalmakhoz vezetett.
Egy szívhez szóló utazás a családi kötelezettségek és a személyes törekvések egyensúlyának kereséséről, amely során kiderül, hogy a hit és az ima néha nem elegendő.
A fiam majdnem tíz éve házasodott meg egy nővel, aki korábban már volt házas, és volt egy kedves lánya. Teljes szívemből elfogadtam mind őt, mind a gyermekét. Mindig támogattam a fiatal családot, néha anyagilag, néha pedig gyerekfelügyelettel, hogy a fiam és a felesége kicsit kikapcsolódhassanak. A menyemmel való kapcsolatom sosem volt felhőtlen, de sosem veszekedtünk. Az első
