Egy hideg téli délutánon szembesültem először igazán azzal, mit jelent, ha valaki éhes. A szomszéd kislány, Orsi, mohón falta a szendvicseket a konyhaasztalunknál, miközben anyám szeme szigorúan villant rám, amikor kérdezni mertem. Azóta sem tudom elfelejteni azt a csendet, ami körülvette a szegénységüket – és a saját tehetetlenségemet.