Egy élet, amit nem éltem meg: „Szerettem volna magamért élni, nem csak a fiamért és az unokáimért”
Hatvannyolc éves vagyok, és most döbbentem rá, hogy egész életemben másokért éltem. A családi konfliktusok, az elfojtott álmok és a saját magam keresése végigkísérték az életem. Most azt kérdezem magamtól: vajon soha nem késő igazán élni?