Egyik délután, amikor a kisfiam, Marci végre elaludt három óra sírás után, a férjem, Gábor szavai visszhangoztak a fejemben: „Csak alszik és eszik, te meg egész nap pizsamában vagy?” A történetem arról szól, milyen láthatatlan és magányos tud lenni az anyaság, amikor mindenki azt hiszi, hogy ez a legszebb időszak, de senki nem beszél a nehézségekről. Megmutatom, hogyan próbáltam megtalálni önmagam, miközben a családom és a társadalom elvárásai között őrlődtem.