Egy anya szemszögéből mesélem el, hogyan éltem meg, hogy a lányom, Sára, túl fiatalon döntött a házasság és az anyaság mellett. A családi konfliktusok, a generációs különbségek és a saját félelmeim mind felszínre törtek. Vajon jól tettem, hogy hagytam, hadd menjen a maga útján?
Egyedülálló anyaként két fiút neveltem fel egy szűk pesti lakásban. Most a nagyobbik fiam fiatalon akar megnősülni, és visszaköltözne hozzánk a feleségével, én pedig őrlődöm a segíteni akarás és a saját határaim között. Ez az én történetem az álmatlan éjszakákról, családi vitákról és arról, hogyan próbáltam helytállni ott, ahol már magam sem tudtam, hogy elég vagyok-e.
Egy fiatal házasságban élő nő vagyok, aki túl gyorsan mondott igent, és most egy családi konfliktus közepén találja magát. Anyósom nyomására mindenki rám akarja kényszeríteni, hogy vegyek fel egy hitelt, miközben senki sem hallgat meg. Végül összecsomagoltam, és visszaköltöztem anyámhoz, de vajon jól döntöttem?
Mennyire érett valójában? Annyi élet van még előtte, miért a sietség? És miért alapít családot ilyen korán? Hallgatott valaki a tanácsomra? Még Emese sem.
