Soha nem gondoltam volna, hogy miután mindent a gyerekeimért tettem, öregkoromra magányosan maradok. A férjemmel együtt mindent megtettünk, hogy jó életet biztosítsunk a családunknak, de most, amikor leginkább szükségem lenne rájuk, üres a ház és csendesek a telefonok. Vajon hol rontottuk el, vagy csak az élet ilyen igazságtalan?