Hatvanöt évesen, mozgásom romlásával szembesülve, kénytelen voltam elfogadni lányom, Dóra segítségét, és beköltözni hozzá. A közös életünk nem volt zökkenőmentes: régi sérelmek, generációs különbségek és a függetlenségem elvesztésének fájdalma mindennapos feszültséget szült. Mégis, a nehézségek közepette újra felfedeztük egymásban az anyát és a lányt, és megtanultuk, hogy a szeretet néha a legváratlanabb helyzetekben mutatja meg igazi erejét.