Negyven év barátság után rá kellett jönnöm, hogy Éva sosem volt igazán mellettem, csak addig, amíg hasznára voltam. A közös múlt, a családi ünnepek, a nevetések mind-mind más értelmet nyertek, amikor szembesültem azzal, hogy a kapcsolatunk inkább üzlet volt, mint őszinte barátság. Most, hogy egyedül maradtam, újra kell értelmeznem mindazt, amit a barátságról gondoltam.
Ötvenöt évesen, amikor már azt hittem, végre nyugodt éveink jönnek Adámmal, kiderült, hogy megcsalt a kolléganőjével. A legfájóbb az volt, hogy nem ő, hanem az a nő állt elém bocsánatot kérni. Ebben a történetben elmesélem, hogyan omlott össze a világom, és hogyan próbáltam újra megtalálni önmagam.
Egy veszekedés után, amikor legjobb barátnőm, Ágnes megkérdőjelezte, hogyan boldogulok majd a válásom után, minden megváltozott. A szavai fájtak, de ráébresztettek arra, hogy ideje saját lábra állnom, még ha ez azt is jelenti, hogy a barátságunk veszélybe kerül. Ez az én történetem a félreértésekről, önbizalomról és arról, hogyan találhatunk vissza egymáshoz, ha igazán fontosak vagyunk egymásnak.
Mindig is csodáltam a szomszédomat, Katalint, aki kívülről maga volt a megtestesült elegancia és boldogság. Az esküvője után azonban valami megváltozott benne: mintha évek alatt öregedett volna, és a mosolya mögött egyre mélyebb szomorúságot láttam. Egy nap, amikor véletlenül szemtanúja lettem egy veszekedésüknek, rájöttem, hogy a tökéletesnek tűnő házasság mögött mennyi fájdalom és titok rejtőzik.
