Egy szoboravatás napján családi konfliktusok, múltbéli sebek és a közösség véleményei között őrlődöm. A történetemben a generációk közötti feszültség, a művészet értelmezése és az önmagamhoz való hűség kérdései kerülnek előtérbe. Vajon képes vagyok-e kiállni az igazamért, amikor mindenki más mást vár el tőlem?
Egy forró nyári délutánon a férjemmel, Gáborral, ismét összevesztünk a kert miatt. Ő csak egy szép, zöld gyepet szeretne, ahol pihenhetünk, én viszont minden évben újra és újra felásom a földet, hogy zöldségeket termesszek. A történetem arról szól, mit jelent nekem a kert, és hogyan próbálom megértetni ezt azokkal, akik csak a fáradtságot látják benne.
Egyetlen pillanat alatt omlott össze bennem minden, amikor a lányom, Dóra, rám nézett, és azt mondta: „Anya, miért nem tudsz végre önmagad lenni?” Az életemet a tökéletes külső hajszolásának szenteltem, miközben belül egyre üresebbnek éreztem magam. Ez a történet arról szól, hogyan próbáltam megfelelni a társadalmi elvárásoknak, miközben lassan elveszítettem önmagam és a családom bizalmát.
