Évekig éltem magányosan, családom távolságtartó és érdektelen volt. De amikor hírek terjedtek a végrendeletemről, megjelentek az ajtómban, készen arra, hogy megszerezzék, amit jogosan az övéknek hittek. Hirtelen érdeklődésük felfedte valódi szándékaikat, csalódottan és magányosan hagyva engem.
Amikor a Kovács család felfedezte, hogy néhai édesapjuk a családi vállalkozást kizárólag a legfiatalabb testvérre, Zsófiára hagyta, régi sebek szakadtak fel. A kibékülési kísérletek ellenére a család nem találta meg a közös hangot, ami egy látszólag helyrehozhatatlan szakadáshoz vezetett.
Soha nem gondoltam volna, hogy valaha is ilyen helyzetbe kerülök, ennyire elárulva érezve magam a férjem családja által. Múlt hétvégén az anyósom családi találkozót hívott össze, hogy megbeszéljük a végrendeletét. Mindenkit ott akart tudni: a gyermekeit, unokáit és minket, a házastársakat. Amit elmondott, az teljesen megdöbbentett és összetörte a szívemet. A férjemet, aki mindig mellette állt, teljesen figyelmen kívül hagyták. Keserű pirula ez, és nem tudom lerázni magamról az igazságtalanság érzését.
Édesanyánk halála után édesapám újraházasodott, és megszületett a féltestvérem, Lili. Ő birtokba vette a családi házat, amely nekem járt volna. Hiába próbáltam visszaszerezni, nem tudtam visszakapni azt, ami jogosan az enyém volt.
Apám halála után gyászoló feleséget és két fiatal gyermeket hagyott maga után. Nagymamám döntése az örökségről megosztotta a családunkat, mivel néhány unoka mindent megkapott, míg mások semmit sem.
Egy csendes magyar kisvárosban egy fiatal nő egész életét nagyapjának szentelte, abban a hitben, hogy ő a kedvence. De amikor a végrendeletet felolvasták, a világa a feje tetejére állt.
Magyarország szívében, két testvér, János és Tamás, kerül szembe egymással elhunyt édesapjuk hagyatéka miatt. János, az idősebb, úgy érzi, hogy az évek során vállalt felelőssége és áldozatai miatt nagyobb részesedés illeti meg. Édesanyjuk, Ilona, próbál közvetíteni, hangsúlyozva a méltányosság és a szeretet fontosságát. Azonban a testvérek közötti szakadék csak mélyül, bizonyítva, hogy néhány családi konfliktus megoldhatatlan.
„Nem maradsz otthon nélkül, a gyerekek mindig ott lesznek neked,” mondta a mostohaapám, aki 25 éve volt házas anyámmal. De amikor elhunyt, a valóság egészen más történetet tárt fel.
