Egy vasárnapi ebéd közben szembesültem azzal, hogy anyósom mennyivel másképp bánik velem, mint a sógornőmmel. A családi támogatás egyenlőtlensége nemcsak a pénztárcánkat, hanem a lelkemet is megterhelte. Vajon meddig tűrheti ezt az ember anélkül, hogy szétfeszítené a családi kötelékeket?
59 évesen, miután a férjem elhagyott egy fiatalabb nőért, újra kell építenem az életemet. A fájdalom és a magány közepette keresem a közösség támogatását és mások történeteit, hogy erőt merítsek a továbblépéshez. Ez a levél a kitartásról és az újrakezdésről szól.
Édesanyám egyedül nevelt fel engem és a nővéremet, miután apám elhagyott minket egy másik nőért és a luxus életért. Évekig reménykedett, de végül el kellett engednie és továbblépnie. Egy éjszaka a testvérem családja megjelent az ajtómban, és a helyzetük valósága több volt, mint amit el tudtam viselni.
Életének kihívásaival szembenézve bátorságot mutatott, ami meghaladta korát. Azt hittem, mindenre felkészítettem, de erre nem számítottam… Amikor Anna még csak 17 éves volt.
