Egy hideg novemberi estén, a budapesti Gellért Szálló nagytermében, minden szem rám szegeződött. Nyolcéves voltam, és a magyar sakkbajnok, Tóth Katalin ellen ültem le játszani, aki nyíltan kinevetett, amikor meglátta, hogy egy kislány az ellenfele. Minden lépésnél éreztem a feszültséget, de végül mindenkit megleptem – főleg őt.