Egy csütörtöki reggelen a budapesti repülőtér hideg padlóján ültem, miközben a fiam és a menye szó nélkül otthagytak. A táskámban csak egy családi fotó, a személyim és némi aprópénz lapult, de ők nem tudták, hogy épp az ügyvédemhez tartok. Ez a történet minden csendben tűrő nagymamának szól: itt az idő, hogy hallassuk a hangunkat.