Egy borús, őszi napon, amikor még a temetés fájdalma sem csillapodott, a húgom, Dóra, váratlanul bejelentette, hogy hozzá akar menni a sógoromhoz, Gáborhoz. Az egész család megdöbbent, én pedig képtelen voltam eldönteni, hogy haragudjak-e rá, vagy csak aggódjak érte. Az ő halk mosolya mögött azonban olyan titok rejtőzött, amit senki sem sejtett, és ami mindannyiunk életét örökre megváltoztatta.