Gyerekkorom óta azt hittem, apám élete és pénzügyei csak rá tartoznak. Soha nem kérdeztem meg, mennyi nyugdíjat kap, vagy hogy szüksége van-e segítségre, míg egy nap a kollégáim rá nem kérdeztek: ‘Te segítesz az öregednek?’ Akkor értettem meg először, mennyi kimondatlan szó és szégyen rejtőzik a közöny mögött.